. Ma Erzsébet napja van.
Devizahitel - Hol az (i)gazság?
2014-12-19 04:57:58
Devizahitel - Hol az (i)gazság?

Devizahitel - Hol az (i)gazság?

Devizahitel – Hol az (i)gazság? címmel jelent meg Szabó József könyve, melyben a deviza alapon történő hitelezés történetének közelebbi bemutatására vállalkozott az író. A deviza alapon történő hitelezést a köznyelv az évszázad csalásának nevezi. Vagy, ahogyan az író fogalmaz: „Oda dobtak bennünket koncnak ….”


A Parlament a napokban fogadta el ezen kölcsöntermékek forintosításáról szóló törvényt, mely kimondja azt: a bankok jogosultak jelenkori árfolyamon forint nyilvántartásra váltani a deviza nyilvántartású kölcsönöket. E törvény által a bankok frankonként 110-130 forint kicsalt haszonra még mindig szert tehetnek, annak ellenére, hogy a bíróságokra sorra mondják ki: minden banki szerződés részben, vagy egészen a magyar hatályos jogszabályoknak nem megfelelően készültek el. Vannak olyan adósok, akiknek még szerződésük sincs, bankjuk mégis végrehajtja őket, egyetlen közjegyzői okirat alapján, mely okirat nem is a szerződést, hanem a szerződés tervezetet hitelesíti. Ezt megengedő jogszabály azonban Magyarországon nem létezik – ami azt jelenti, a történetnek jelen törvénnyel – a fair bankokról szóló rendelkezésekkel együtt sincs vége, a civil szervezeteknek van még mit tenniük.

Az íróval, Szabó Józseffel beszélgettem.

 

- Ilyen, összefoglaló, ismertető anyag a jogalkotó által törvényesített csalásról még nem készült hazánkban. Javasolnád a közgazdaságtant oktató iskolák számára, tananyagként a könyvet?

- Már több mint öt éve foglalkozom a bankok lakossági kölcsönszerződéseivel. Nap, mint nap találkozunk azzal, hogy miként akarja a bankrendszer félrevezetni a lakosságot, azokat is akik rendelkeznek bankkölcsönnel és azokat is akiknek semmilyen adósságuk sincs. Sajnos az állami intézmények állításai sem mindig felelnek meg a valóságnak. Minden jelentős kérdésnek, felvetésnek alaposan utána jártam. Így ha tankönyvként esetleg nem is, forrásanyagként mindenképpen javaslom ezt a könyvet. Nem csak a közgazdaságtant oktató iskolák számára, hanem minden középiskola számára. Teljesen bizonyos vagyok benne, hogy 5 éven belül érettségi tétel lesz a devizahitelezés folyamata hazánkban. Már most is sokan választják a közgazdasági és jogi egyetemeken a hallgatók a szakdolgozatukhoz ezt a témát.

 

- Több évnyi érdekvédelmi munka összefoglaló anyagáról van szó. Családod végig támogatott küzdelmedben. Hogyan reagáltak gyermekeid arra, hogy belevágsz ebbe az irtó keményfába, szélmalomharcot vívva?

- Egyrészt érintettek vagyunk. 2007-ben vettünk fel az Erste Banktól kölcsönt. A bank szerint CHF kölcsönt, vagyis devizakölcsönt, mi szerintünk CHF elszámolású forintkölcsönt, vagy, ahogy leginkább nevezik deviza elszámolású kölcsönt. A bíróság 3,5 év alatt nem szánta még rá magát arra, hogy megállapítsa, mi a bankkölcsönünk tárgya, mi az az összeg, amit vissza kell fizetnünk a banknak. Ahogy mondani szokták elég erős a személyes érintettségünk ebben az ügyben. Ha vesztünk a perünkben, akkor földönfutók leszünk, az Erste teljesen kifoszt bennünket.

Másrészt ez egy hatalmas tanulási és fejlődési folyamat. Meglátni a problémákat, kérdéseket fogalmazni meg, utána járni a történéseknek. Magyar Nemzeti Bank tanulmányaiban, Parlamenti jegyzőkönyvekben, egyetemi pénzügytani jegyzetekben, a Bankszövetség és a pénzügyi felügyelet (korábban PSZÁF, most már MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ) tanulmányaiban, elemzéseiben, ajánlásaiban valamint törvényekben és rendeletekben, bírósági határozatokban, a Kúria utasításaiban, ajánlásaiban. Nekem ez a hobbim, mondhatnám, ha nem lenne ennyire vérre menő.

Elenyészik az Ersténél lévő adósságunk ahhoz képest, amennyivel a családomnak tartozom. A lányaimnak, a feleségemnek, és a nagyszülőknek. Nagyon-nagyon sokat kell tennem a következő 20-25 évben (amennyi még nekem adatik), hogy törlesszek ebből az érzelmi adósságból.

Semmiképpen sem tartom ezt szélmalomharcnak. A szélmalomharc kifejezés magában hordja a siker lehetetlenségét. Az igaz, hogy a bankrendszer és a magyar állam az összes intézményeivel összefogott ellenünk, de a siker mindenképpen a miénk lesz. Miért vagyok ebben annyira biztos? Azért mert nálunk van az igazság. Nehéz harc ez, lehet, hogy még évekig fog tartani, de a sikerünk nem maradhat el. Az idő ugyanis nekünk dolgozik. Minden nagy egyre többet tudunk, egyre több állításról bizonyosodik be hogy valótlan, egyre több döntésről derül ki, hogy a bankrendszer kérésére (és remélem, hogy nem kényszerítésére) hozzák meg.

 

- Említed a „mintha” devizakölcsön fogalmát a könyvben, hiszen a civilek már évekkel bebizonyították, hogy ennek a terméknek köze nincs a devizahitelhez. Úgy is mondhatjuk, hogy bár az évszázad csalásáról beszélünk, a felügyeleti szervek mégsem indítanak vizsgálatot, még akkor sem, ha egy jogilag tulajdonképpen nem létező termék forgalmazásáról beszélünk. Hogyan lehetséges ez?

- Számomra is az a legképtelenebb ebben az egész „devizahitelezés”-ben, hogy az állam szervei rendkívül közömbösek. Több példát is felsorolok a könyvemben, hogy miként próbáltuk felhívni a figyelmét a problémákra, a törvénytelenségekre a PSZÁF-nek, az MNB-nek, a GVH-nak, az Ügyészségnek, a Köztársasági Elnöknek (és még sorolhatnám). Azért használok többes számot, mert a legtöbb esetben többen készítettünk, több civil szervezet, csoport együttműködve beadványokat, elemzéseket. Sajnálatos módon ezekre nagyon gyakran lekezelő, mondhatni cinikus válasz érkezett. nagyon gyakran szándékosan kívántak bennünket, védendő fogyasztókat (alaptörvényben rögzítve) állami szervek félrevezetni.

 

- Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy a részvénytermékeket, azok forgalomba hozatala előtt engedélyeztetni szükséges, a hiteltermékeket viszont nem?

- Ez a kérdés nem kapcsolódik szorosan a könyv tartalmához, viszont teljes mértékben jogos. valószínű, hogy a könyv elolvasása után az olvasóban is sok kérdés, új probléma észlelése fog felmerülni. Tudom, nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni…

Miért van az, hogy amikor a rendszerváltás követően létrejött a vállalkozások rendszere (bt, kft, rt stb) és kialakult a kétszintű bankrendszer, akkor ezen terület szabályozására úgy hoztak törvényeket, hogy egyidejűleg létrehozták a csődtörvényt is? Amikor a lakosság eladósításáról meghozták a döntést, miért nem hozták létre a magáncsőd intézményét? Miért csak az a fontos, hogy egy vállalkozó új vállalkozói életet kezdhessen?

Ha egy vállalkozást felszámolnak, mert tönkre ment, csődbe jutott, akkor a meglévő vagyonból kit fizetnek ki előbb, azt, aki ott dolgozott (munkabér), vagy aki finanszírozta a vállalkozást (bankok, hitelezők)?

Ha jól körülnézünk, ha figyeljük az elmúlt évek történéseit, változásait, akkor látjuk, a törvények nem a dolgozók, nem az alkalmazottak, nem a munkások érdekében születtek. Az elsődleges cél a befektetők szempontjainak, érdekeinek a biztosítása, ha ehhez törvény kell, akkor törvények által. Ha ehhez a dolgozók, a munkások jogait meg kell nyirbálni, akkor is.

 

- Mivel a bank az árfolyam minden irányú változásának kockázatát az ügyfélre terheli, így azt mondhatjuk, a banknak a szerződés szerint van joga a vis maiorhoz, igaz, ennek minden kockázata az ügyfélé, tehát az ügyfél, mintegy, a bank biztosítója szerepel az ügyletben. Ugyanakkor az ügyfélnek nincs a vis maiorhoz való joga, ugyanezen szerződés szerint. Azt már rég tudjuk, hogy a banki szerződések mindegyike egyoldalú, de ha az ügyfél mellett következik be vis maior esemény, automatikusan megindul a végrehajtási eljárás. Hogyan válhatott engedélyezetté a jogalkotó részéről ez az eljárási forma Magyarországon?

- Talán ott kell hozzálátni ennek a kérdésnek a tisztázásához, hogy megnézzük: egyforma esélye volt-e a CHF (vagy az EUR) árfolyamának a 30 forintos emelésének illetve a 30 forintos csökkentésének a szerződéskötés idején. Vagyis aki 2007-ben 150 forintos CHF árfolyamnál kötött bankkölcsön szerződést CHF elszámolással, annak ugyanannyi esélye volt arra, hogy az árfolyam 120 forint lesz, mint annak, hogy az árfolyam 180 forint lesz (20%-os árfolyamváltozásról beszélünk). A bankrendszer határozottan állítja, hogy igen! Egyforma esélye volt annak, hogy az árfolyam gyengül, hogy az árfolyam emelkedik.

Ez az állítás nem igaz!!! A könyvben részletesen ismertetem azt a 2006-os bankszövetségi tájékoztatást, mely tartalmazza, hogy a forint 15-20-25%-kal felülértékelt. Nem romlott a forint árfolyama annyira, mint amennyire gazdaságilag indokolt lett volna. Ez a tény a bankszektor részére ismert volt. A bankok nagyon jól tudták, hogy a forint gyengülni fog. A forint felül értékeltségét nem csak a 2006-os bankszövetségi tájékoztató tartalmazza, a könyvben több forrást is feltüntetek, melyek ezt megerősítik.

A vis maior azt jelenti, hogy olyan következik be, mely előre nem volt látható, amellyel előre nem kellet számolni a szerződést kötő feleknek.

Az Amerikai Egyesült Államokban a bankok felelőtlenül hiteleztek, ahogy ott mondják, ragadozó hitelezés (predatory lending) folyt (hazánkban a rablóhitel kifejezés terjedt el). Tudták a bankok előre, hogy az ügyfél nem tud majd fizetni. Amikor a felfújt lufi kipukkant az USA-ban, akkor jött a „gazdasági válság”. A forint váratlanul nagyot gyengült – mondják a bankok, miközben egyszerűen csak a forint felülértékeltsége szűnt meg.

Mi valóban úgy éltük meg, hogy ez egy vis maior, miközben a bankok tapasztalták, hogy a várt forintgyengülés bekövetkezett. A tervük sikerrel járt. Mit léptek ekkor a bankok? Éltek azzal a lehetőséggel, hogy egyoldalúan megváltoztathatják a kamatokat. Emelhetik pl. 4 %-ról 6%-ra. Így az adósnak nem csak a forintgyengülés miatt emelkedett a havi törlesztő részlete, hanem a kamatemelés miatt is.

Rengeteg család nem tudta már fizetni a törlesztő részleteket, nem csak azok, akik a „válság” miatt elvesztették az állásukat, hanem azok is akik dolgoztak, azok is akik felélték az összes tartalékukat. A nyugdíjra gyűjtött összeget, az idős korukra félre tett pénzt, a gyermekek iskoláztatására gyűjtött pénz, az ifjak lakodalmára és az önálló életkezdésükre félre tett pénzt. A rablóhitel ezt mind elvitte. Aztán amikor mind elfogyott, akkor indult a végrehajtási folyamat.

Mind épp az előbb írtam, a törvények a befektetők, a beruházók így a bankok érdekeit veszik figyelembe.

 

- Az ügyfelek részére biztosítandó vis maiorhoz való jog meglétét vizsgálják a bíróságok az eléjük került szerződésekben?

- Az általam ismert perekben nincs kiemelt szerepe a vis maiornak. Ez egy elég nehezen megfogható fogalom. Van a kölcsönszerződésekben éppen elég törvénytelenség, tisztességtelen kikötés, melyeket bíróságon egyértelműen lehet bizonyítani.

 

Folytatjuk.



Doody

Utoljára frissítve: 2014-12-19 05:04:15

További híreink
Minőségi arcápoló készítmények férfiaknak
A The Body Shop természetesen törődik a férfi vásárlóival is. Ennek megfelelően magas minőséget képviselő készítményeket biztosít az érdeklődők részére, legyen szó nyugta...
2019-10-17 15:14:22, Hírek, Fókuszban Bővebben
Háztartási ajándékok
Az emberek többsége kimerül az évek során az ajándék ötletekből. A rengeteg dísztárgy talán csak halmozódik a polcokon, és sokan feleslegesnek tartják ezeket.
2019-10-17 15:10:57, Hírek, Fókuszban Bővebben
Ajándékozz puzzle-t!
Nem csak gyerekeknél okoz dilemmát az ajándék kérdése, hanem a kamaszoknál, felnőtteknél is. Éppen ezért ma bemutatunk egy igazi jolly jokert, amivel nem lehet mellélőni,...
2019-09-17 13:23:34, Hírek, Fókuszban Bővebben
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Téved, aki azt hiszi, hogy ez közpénzlopás vagy sikkasztás vagy korrupció. Nem. Aki szorgalmas, az milliárdos...
Bővebben >>