| Az UniCredit Bank és a devizahitel elszámolás - 9. rész |
|
| 2014-09-26 05:29:55 |
Az UniCredit Bank és a devizahitel elszámolás - 9. rész Az UniCredit Bank is elvesztette az állam ellen indított perét, mert nem tudta bizonyítani, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfeleltek a jogszabályban rögzített hét elvnek. Cikksorozatunk 9. részében folytatjuk azt a történetet, melynek legvégén remélhetőleg kiderül, hogyan próbálja egy ügyfél egyedül, ügyvédi segítség nélkül a bankkal szemben érvényesíteni törvény alapján járó követelését. Figyeljék a Hírhatár cikkeit! Nemcsak a teljes levelezést olvashatják, amely az UniCredit Bank és ügyfele között van folyamatban, hanem fontos információkat szerezhetnek arról, hogy mire számíthatnak saját ügyükben. Hogy milyen hosszú lesz ez a történet, az attól függ, hogy mikor rendezi az ügyet az UniCredit Bank, melynek minden egyes részletét nyomon tudják követni. Szeptember 23-án első fokon, nem jogerősen elutasította a Fővárosi Törvényszék az UniCredit Bank magyar állam ellen benyújtott keresetét. Az UniCredit Bank az állam ellen indított perekben nem tudta bizonyítani, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfeleltek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria. Az ítélet szerint a Bank általános szerződéses feltételei nem felelnek meg az átláthatóság feltételének. Az átláthatóság elvét sérti egyebek között, hogy a bank a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex változása esetén is egyoldalúan módosíthatta a szerződést, a változás plafonjaként az éves átlagos inflációt jelölve meg, pontosan azonban nem határozta meg, hogy a módosításra okot adó körülmény változása milyen mértékű változást hozhat a fogyasztók számára.
A nyáron elfogadott törvény szerint az UniCredit Bank fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételeit tehát tisztességtelenek ítélte a Fővárosi Tövényszék. A bíróság összesen 55 ítéletet hozott eddig, ebből 52 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult. Az UniCredit Bankot a bíróság 1 millió 324 ezer 292 forint perköltség megfizetésére kötelezte
Az Országgyűlés szeptember 24-én elfogadta az elszámoltatási törvényt, október 15-én lép hatályba. 2016. április 30-ig mindenféle díj- és kamatemelést is megtiltottak a bankoknak. Az elszámolási törvénybe azokat a konkrét szabályokat nem írta bele a kormány, ami alapján ki lehetne számolni a túlfizetés összegét bármelyik hitelre. Ezeket a szabályokat a törvény szerint Matolcsy Györgynek kell majd jegybankelnöki rendeletben meghatároznia. Az a szabály viszont már benne van a törvényben, hogy a bank csökkentheti a visszafizetett összeget azokkal a kedvezményekkel, engedményekkel, amiket az adós kapott tőle (ez főleg az árfolyamgátasok esetén fontos szabály).
Az UniCredit Banknak el kell számolni és vissza kell adnia az adósoknak az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatti túlfizetést.
Az UniCredit Banknak az árfolyamrés semmissége miatti átszámítási módszertant szeptember 24-ig már be kellett küldenie a Magyar Nemzeti Bankhoz, de a végleges elszámolást a november elején megjelenő rendelet alapján kell elvégezniük.
Az összeg egyik része az a különbözet lesz, amennyivel a Bank ügyfelei (adósok) az árfolyamrés alkalmazása miatt kevesebb folyósítási összeget kaptak, illetve több törlesztő részlet fizettek. Az UniCredit Bank által alkalmazott átváltási árfolyam 2009-től jóval magasabb volt, mint a Magyar Nemzeti Bank arra a napra érvényes hivatalos devizaárfolyama.
Az összeg másik része abból tevődik össze, amennyivel az adós többet törlesztett az egyoldalú szerződésmódosítások miatt a szerződésben eredetileg meghatározott kamathoz, költségekhez és díjakhoz képest.
A törvény minden élő forinthiteles, devizahiteles és lízingszerződésére vonatkozik, vagy ha a szerződés már nem él, de 2009. július 26. után szűnt meg, vagy a hitelszerződés 2009. július 26. előtt szűnt meg, de a banknak, vagy az adósnak még el nem évült tartozása van, vagy a bank átadta egy követeléskezelőnek a tartozást.
Az elszámolás az örökölt szerződésekre is kiterjed és adót nem kell fizetni a visszakapott összeg után.
Élő szerződésekél a megállapított túlfizetés összegével a tőketartozást fogják csökkenteni.
Ha már lezárult a szerződés és nincs csökkenthető tartozás, akkor ha az UniCredit Bank az ügyfél felszólítására nem hajlandó kiszámolni és készpénzben visszafizetni a követelhető összeget, akkor bírósági úton kell követelni. A Banknak a pénzt késedelmi kamattal kell visszafizetnie a törvény szerint (ha a túlfizetés forintban történt, ez a jegybanki alapkamat, ha devizában, akkor az adott devizára irányadó pénzpiaci kamat).
Az elszámolások kiküldésére 2015. január 15. és november 30. között kerül sor. Fontos, hogy az ügyfél miután megkapta az elszámolást, időben jelezze, ha nem ért egyet a Bank számításaival. Az UniCredit Banknak az elszámolásokat ki kell küldeni ügyfeleinek.
Fontos, hogyha megváltozott az ügyfél címe a szerződésben rögzítetthez képest, jelentse a banknakaz új levelezési címét. Ez azért is nagyon fontos, mert ha vitatja a bank elszámolását, akkor panasszal élhet, de ezt alapesetben 30 napon belül meg kell tennie, miután átvette az elszámolást. Akadályoztatás esetén vagy ha nem értesül az elszámolásról, ez több is lehet, de 120 nap után már nem lehet panasszal élni. Minden egyéb akadály esetén a végső határidő 2015. december 31. А törvény külön kimondja, hogy azok a fogyasztók, akik az elszámolással szemben határidőn belül nem éltek panasszal, később már nem vitathatják az elszámolást.
A panaszt telefonon és írásban is meg lehet tenni, és a banknak 30 napon belül közölnie kell az álláspontját. Ha nem tudnak megegyezni, a Pénzügyi Békéltető Testület elé kerül az ügy, gyorsított eljárásban. Ezt követően a bírósághoz is fordulhat a bank vagy az adós. Azonban a bíróságon csak polgári nemperes eljárást indíthatnak, és a bíróság csak azokat az iratokat veszi figyelembe, amelyeket a Pénzügyi Békéltető Testület.
Ha már lezárult a szerződése, és bankot váltott, akkor közölnie kell a bankkal az új számlaszámát, vagy jeleznie kell, hogy melyik bankfiókban akarja átvenni az elszámolás utáni összeget.
A végtörlesztők esetén az UniCRedit Bankot akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha a volt adós maga kéri az elszámolást. A törvény szerint a kedvezményes végtörlesztő is kaphat még vissza a bankjától, ha a végtörlesztés során adott engedményen túl valóban van még visszatérítési kötelezettsége vele szemben. Az árfolyamgátasokkal is el kell számolnia a Banknak. A túlfizetés összegével először а gyűjtőszámla-hitel tartozást, majd a devizahitel-tartozást fogják csökkenteni. Itt válik azonban fontossá az a szabály, hogy a bank visszaveheti az általa nyújtott kedvezményeket: eszerint az elszámolás során le fogják vonni a visszaadott összegből azt, amennyit elengedtek a törlesztésből az árfolyamgátasoknak (a devizahitel kamatának rögzített árfolyam feletti részének felét engedték el az adósoknak).
Azok az adósok, akiknek a házát már megvette a banktól az állam, már nem kapnak semmit. Legfeljebb az állam nyithat újabb vitát a bankkal arról, hogy elég engedményt kapott-e az ingatlan árából.
Cikksorozatunk 10. részében az UniCredit Bank válaszát fogjuk közölni, melyben a Banknak arra kell magyarázatot adni, hogy: Mi volt a jogalapja arra, hogy nem az esedékesség napján érvényes árfolyamon számolta a törlesztő részleteket, hanem az esedékesség napját megelőző, a Bank által kettő nappal korábban jegyzett, magánszemélyekre vonatkozó devizaeladási árfolyamon? Folytatjuk…. Előzmények: Az UniCredit Bank első válasza Az ügyfél és a Bank közötti második levélváltás Utoljára frissítve: 2014-09-26 08:12:10 |
