Társasházi sorozatunk előző részében a nyelvvizsgák, érettségik és OKJ bizonyítványok hamisítása miatt indult, folyamatban levő büntetőeljárás részleteiről írtunk. Bár a társadalom figyelme főként a nyelvvizsgák és az érettségik hamisítására irányul, azonban az OKJ bizonyítványok valódisága legalább ilyen figyelmet érdemelne.

Nézzük a tényszámokat, hogy vajon miért merül fel az OKJ vizsgák valódiságának aggálya, avagy a társasház és ingatlankezelői vizsgabizonyítványok tömeges hamisítása?

Magyarországon mintegy 4.200.000 –en élnek társasházban (Wikipédia) és a földhivatali adatok szerint pontosan 114.097 a társasházak száma. (Társasházanként átlag 36,8 db lakás) A városi lakások 92%-a társasházi lakás.

(A Földművelésügyi Minisztérium Miniszteri kabinetje a Hírhatár Online Lapcsoport megkeresésére  2014. november 17-én/ig  beszerzett adata szerint: „A Földméréstani és Távérzékelési Intézet (FÖMI) adatai szerint Budapesten 34.295 db társasházat tartanak nyilván az ingatlanügyi hatóságok, míg vidéken 79.802 db-t. Magyarországon így összesen 114.097 db társasház szerepel az ingatlan nyilvántartásokban.”)

A magyarországi lakásállományról készített hivatalos jelentések szerint, hazánkban mintegy 4,2 millió lakás van, melynek nagyjából 25 százaléka még az 1945 előtti időkből származik, és körülbelül a 60 százaléka a szocializmus alatt épült.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatalt (NMH) is megkereste szerkesztőségünk, akik 2006 óta rendelkeznek elektronikus nyilvántartással, mely alapján a 2006 – 2014. 10.14 közötti időszakban 4008 fő vizsgázott sikeresen Ingatlankezelő vagy Társasházkezelőszakképesítésekből.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az NMH által megadott adatok a vizsgaszervező intézmények vizsga utáni adatszolgáltatásából származnak. Az adatszolgáltatás ugyan kötelező, azonban az nem garantált, hogy ennek az intézmények minden alkalommal jogszabályi kötelezettségüknek megfelelően eleget tettek.

Társasházkezelő és  ingatlankezelő szakképesítések vizsganyilvántartása - 2006 - 2014

Bács-Kiskun megye, Csongrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Nógrád megye Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Veszprém megye, Zala megye hiányzó adatainak tekintetében azt a választ kaptuk az NMH Sajtóosztályától, hogy „intézményünkhöz, (illetve a jogelőd intézményhez) a vonatkozó jogszabálynak megfelelően, a vizsgaszervező székhelye szerint jelentették be a vizsga statisztikát, nem pedig a vizsga helyszíne szerint. A fentiek szerint tehát nem kizárt, hogy rendeztek az adott megyékben vizsgát, csak székhellyel rendelkező vizsgaszervező nem szervezett ott vizsgát.”

A  társasházak üzletszerű kezeléséhez a törvény OKJ-s társasházkezelő szakképesítést és a Kormányhivataloknál kötelező regisztrálást ír elő.

A Társasházkezelők és ingatlankezelők létszáma országos összesítésének érdekében az összes megyei Kormányhivatal adatát bekértük, mely szerint Magyarországon összesen 3654 természetes személy vagy cég regisztrált.

Törvény szabályozza, hogy mikor válik kötelezővé, hogy egy társasház ingatlan vagy társasházkezelőt alkalmazzon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 23/2013. rendelete rögzíti, hogy az üzletszerű társasházkezelő tevékenységhez milyen feltételek szükségesek. (5. § (3) pont szerint a hatóság a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást pedig a szolgáltatónál évente legalább egy alkalommal kötelesek ellenőrzi.

Az OKJ-s társasházkezelő szakképesítés biztosítja, hogy szakszerű legyen a társasházak kezelése, mely biztosítékot megerősíti a Kormányhivataloknál kötelező regisztrálás. Az igazán profi szolgáltatók, referenciákkal és szakmai felelősségbiztosítással is rendelkeznek és a kormányhivatali regisztrációs számot, az OKJ-s képesítés meglétét igazoló okirat számát, valamint a szakmai felelősségbiztosításra vonatkozó információkat feltüntetik a weboldalukon.  (Például ha olyan hibát követnek el, amely a társasház gazdálkodását is veszélyezteti, akkor a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően a biztosító kártalaníthatja a lakóközösséget.) 

A megbízhatóság egyik további garanciája lehet az is, hogy a közös képviselő tagja-e valamilyen szakmai egyesületnek, szervezetnek. Egyrészt ezek a szakmai szerveztek folyamatosan tájékoztatják, képzik a tagjaikat. Másrészt, a legtöbb ilyen szervezetnél ún. etikai bizottság is működik, amely gondoskodik arról, hogy a tagok a közösen jóváhagyott szakmai normáknak megfelelően tevékenykedjenek.

Három nagyobb országos szakmai szervezetet létezik: a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségét (LOSZ) – és egyik legnagyobb (budapesti) tagszervezetét a LÉTÉSZ-t, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületét (TTOE), valamint a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségét (MTOSZSZ).

Az államilag  elismert  Ingatlanközvetítő  szakképzés 1990. februárjától létezik  Magyarországon.  Az első-két  évben kizárólag  a FÜTI OMEGA Kft rendelkezett  oktatási és vizsgáztatási jogosultsággal. Ezt követően  számos oktatási piaci szereplő is elkezdte működését ezen a területen.   A   FÜTI   OMEGA   Ingatlaniskolában    - honlapjuk szerint: „1999-től Társasházkezelő  és  Ingatlankezelő-, 2006-tól  pedig  Ingatlanvagyon   értékelő  és  közvetítő  oktatás folyik.  Az  eltelt  időszakban több  mint  ötezer Társasházkezelő,  közel  ezer  Ingatlankezelő  és  közel kétezer Ingatlanvagyon értékelő és közvetítő szakképesítést szereztek iskolánkban.”

Összevetve a témával kapcsolatosan beszerzett összes adatot megállapítható, hogy a 114.097db társasházhoz képest a kötelező regisztrálás irreálisan kevés, vagyis a közös képviselők tömegesen nem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek. Ennek oka feltehetően az, hogy egyáltalán nem rendelkeznek a szükséges képesítéssel, vagy a bizonyítványuk nem valódi, vagy adótartozásuk van, vagy nincs erkölcsi bizonyítványuk.

Kiadott vizsgabizonyítvány 2006-tól                                                     4008

Társasház vagy ingatlankezelő a kötelező regisztráció alapján           3654

1999-től Füsti Omega Kft által szerzett szakképesítés                         6000

Magyar, Földhivatalnál  bejegyzett Társasházak száma                   114.097

A 2006 év előtt megszerzett, de állami nyilvántartásban nem fellelhető OKJ vizsgabizonyítványoknak az aggályossága, azok valódiságának tekintetében felvetik az állam felelősségét. Ahogyan azért is az állam felelős, hogy jelenleg a közös képviselők tízezrei tehetik meg, hogy úgy üzemeltetnek társasházakat, hogy semmibe veszik regisztrációs törvényi kötelezettségüket.

Egyrészt mert az ország lakosságának majdnem a fele társasházban él, és a tulajdonosok nap, mint nap szembesülnek a közös képviselők szakmaiatlanságával, amely ellen gyakorlatilag tehetetlenek.

Másrészt mindez perek sokaságához vezet, mely perek következményei irreális költségként jelentkeznek a bíróságoknál és a társasházaknál azaz a tulajdonosoknál.

Az itt eltűnő sok százmillió kiadott forint pedig a közös képviselők ügyvédjeinek zsebébe vándorol. Az pedig kimondva vagy kimondatlanul, de köztudott, hogy a közös képviselők – tisztelet a minimális kivételnek – minden megbízási munkadíj 10%-át visszakapják a megbízott cégektől, vállalkozóktól, munkavállalóktól. Olyan korrupció ez, mely a legritkább esetben bizonyítható, és ha a közös képviselő nem viszi túlzásba, akkor a tulajdonosok nem is teszik szóvá, bár sokszor épp azért, mert közülük kerülnek ki a megbízottak…..A kör bezárult.

Magyarország lakosságának közel a felét érintő, igen jelentős problémát vetettünk fel, mellyel senki nem foglalkozik.  A Társasházi Törvény jelentős módosításra szorulna. A közös képviselőket a kormányhivatalok maguktól nem ellenőrzik, és a regisztrációs kötelezettség hiánya csak akkor derül ki, ha egy tulajdonos bejelentést tesz az illetékes Kormányhivatalnál.

Folytatjuk...

Előzmények:

A kormánytagok kiskirályok, a közös képviselők császárok - 1. rész

A kormánytagok kiskirályok, a közös képviselők császárok – 2. rész

A kormánytagok kiskirályok, a közös képviselők császárok – 3. rész

Nyelvvizsgák, érettségik és OKJ bizonyítványok hamisítása - 4. rész