Mégsem volt alaptalan a tavaly decemberi civil tiltakozás a szegregáció törvényesítésével szemben.

2015. január 27-én a magát civilnek nevező, de egyes vélemények szerint az EMMI háttérintézményeként tevékenykedő Alapjogokért Központ titokban konferenciát hív össze annak megvitatására, hogy miként tudja a jogalkotó a jelenlegi törvény szerint is szegregációnak minősülő, úgynevezett „felzárkóztató” oktatást jogszerűvé tenni.

A civilnek beállított rendezvény meghívott előadóinak többsége Balog Zoltán miniszter munkatársa.

Emlékeztetőül: 2014 decemberében a CFCF és más civil szervezetek több fórumon tiltakoztak a köznevelési törvény módosítása ellen, amely kibúvókat tenne lehetővé az iskolai szegregáció tilalma alól. A civilek attól féltek, a törvénymódosítás célja nem más, mint hogy legalizálja a jogerősen szegregáltnak minősített felzárkóztató oktatást nyújtó, nyíregyházi Huszár-telepi iskolához hasonló intézményeket.

A Kormány akkor közleményben tudatta: rosszindulatúak és félremagyarázóak a civil híresztelések, a módosításnak nem célja „szegregációs hatás” elérése. A Kormány azt is ígérte, a törvényi felhatalmazás alapján megalkotandó részletszabályok társadalmi egyeztetést követően kerülnek majd a Kormány elé.

A most szerveződő álcivil konferencia munkaanyaga szerint „a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között”, ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a felzárkóztató oktatás elősegítésére.

„Nem mondott igazat a miniszter, amikor azt állította, a módosítás éppen hogy növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak munkatársai tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére.”- mondta Daróczi Gábor, a CFCF kurátora.

Ha így lesz, az egyúttal garancia a nyomor újratermelődésre, a cigányság társadalmi leszakadásának visszafordíthatatlanná tételére. Daróczi Gábor hozzátette, sem a CFCF, sem a civil tiltakozásban résztvevő egyéb civilek sem kaptak meghívást a rendezvényre, a véleményükre a tárca továbbra sem kíváncsi.

Ennek ellenére a CFCF meg fog jelenni a konferencián és hangot ad tiltakozó álláspontjának. „Balog Zoltánnak és egész minisztériumi stábjának több mint négy éve, korlátlan pénzügyi lehetősége, a KLIK létrehozása óta pedig végrehajtó szerve is lenne arra, hogy Magyarország legalább egy szegregált iskoláját bezárassa. Nem csak, hogy ez nem történt meg, de szemmel láthatólag Balog miniszter úr szerint ilyenek nem is léteznek, csakis olyanok, amelyeket törvényalkotással, szakmainak látszó konferenciákkal meg kell védeni.”- hangsúlyozta Daróczi Gábor.

cfcf.hu

A kérdésről az Alapjogokért Központ a következő nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez:

„Az elmúlt napokban több médiafelületen és közleményben valótlan állítások jelentek meg az Alapjogokért Központról, illetve az általa szervezett konferenciáról. Az Alapjogokért Központ egy fiatal jogászokból és ügyvédekből álló munkaközösség, nem pedig minisztériumi háttérintézmény, minisztériummal közigazgatási jogviszonyban nem áll, a www.kormany.hu-n megtalálható háttérintézmények listáján sem szerepel ebből következően.

A Központ által "Együtt vagy külön: a felzárkózás lehetőségei és esélyteremtés a köznevelésben" címmel szervezett, 2015. január 27-én megtartandó konferencia előkészületei nem titokban folytak. Az előzetes meghívók, programtervek már 2014 novemberében és decemberében elkészültek és kiküldésre kerültek, a lehetséges résztvevőkkel a kapcsolattartás folyamatos volt. A tervezett programot nemrég véglegesítettük és 2014. január 23-án feltettük honlapunkra, a www.alapjogokert.hu-ra

Maga a konferencia a felzárkózást segítő oktatás kapcsán szeretne szerény fórumként szolgálni, ahol a témáról meghívott vendégek vitatkozhatnak, illetve fejthetik ki álláspontjukat. A Központ sincs - sajnos - a bölcsek kövének birtokában, a témakör szociális és pedagógiai vetületéről nem tudunk és nem is akarunk véleményt alkotni.

Ezért hívtunk meg előadókat karitatív szervezetektől, oktatási intézményektől, valamint az Emberi Erőforrásuk Minisztériumától, mivel a közoktatás, valamint társadalmi felzárkózás mint szakpolitika a tárcához tartozik.

Az Alapjogokért Központ az egyenlő bánásmód, a diszkrimináció és az oktatás területének összefüggéseit alkotmányjogi szempontból tudta és tudja vizsgálni. Ennek kapcsán 2015. január 22-én hoztuk nyilvánosságra "Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos" c. elemzésünket, mely megtalálható honlapunkon.”

Kapcsolódó írásaink:

Szegregációnak nincs helye az oktatásban

Lázári politika: jön a szegénységi bizonyítvány