"Minek nézi át a táskámat? Hát mit képzelnek? Nem vagyok bűnöző, csak sípolni jöttem" – ilyen és ehhez hasonló felháborodások közepette érkeztek meg tegnap a Kossuth térre az Együtt által odacsődített ellentüntetők, hogy kifütyüljék Orbán Viktor beszédét. Volt, akit be sem engedtek síppal, Juhász Péternek pedig még síp sem kellett ahhoz, hogy kint ragadjon. Ő a helyszínen annyit mondott, az arca miatt nem engedték be. Nem gondolnánk, hogy esztétikai megfontolások alapján döntött így a Valton megbízásából a helyszínen dolgozó biztonsági személyzet, de vajon jogos-e egy állami ünnepségről bárkit is kitiltani, vagy egyáltalán, magánbiztonsági céget fogadni a rendezvény biztosítására. (Orbán Viktor a hvg.hu érdeklődésére azt mondta, jogi kérdés, hogy ellentüntetőket vertek, kitért azonban a kérdés elől, hogy rendben van-e, ha egy magáncég szűri az állami rendezvényre érkezőket.)
Az átvizsgálás jogszerű és szükséges lehet
Utóbbira egyértelműen igen a válasz Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság Rendvédelmi Programjának vezetője szerint. Vagyis teljesen megszokott dolog, hogy állami ünnepség biztosításával a szervezők külsős biztonsági céget bíznak meg. Ezt indokolja az is, hogy mivel a rendőröknek nem feladatuk egy rendezvényen a beengedés lebonyolítása, és így mást nem is lehet találni a feladatra, mint külsős biztonságiakat. Az már más kérdés, hogy a tegnapi ünnepségen mihez volt és mihez nem volt joguk a biztosítást végző őrző-védőknek.
"Egy koncerthez, vagy egy klubrendezvényhez hasonlóan itt is ugyanúgy fontos, hogy senki ne tudjon a közveszély okozására alkalmas eszközt bevinni a rendezvény területére" – mondta Tóth Balázs, ezért a biztonsági őrök jogosan nézhettek bele a rendezvényre érkezők táskájába, sőt akár fémkeresőt is alkalmazhattak volna a csomag és a ruházat átvizsgálása céljából.
Sípolás, pfujolás vs. válogatott szidalmak és pofonok
Nem nyúlhatnak viszont bele a táskába, nem nyúlhatnak a zsebekbe és testüreg átvizsgálást sem végezhetnek, jogi szaknyelven tehát nem végezhetnek motozást. A programvezető szerint az átvizsgálás célja, hogy senki ne vihessen be testi sérülés okozására alkalmas eszközt, például lőfegyvert, lőszert vagy kést, de idetartozik még a tonfa, a vipera és a boxer is.
Nem csak kintről lehet befütyülni, bentről is lehet kifütyülni
A síp viszont nem tartozik ezek közé. Azzal tehát, hogy a biztonsági emberek nem engedtek be embereket, mert síp volt náluk, vagy elkobozták azt, jogsértést követtek el. A felelősség ettől viszont még nem egyértelműen az övék. Akiket emiatt nem engedtek be a rendezvényre, azok élhetnek jogorvoslattal, vagyis perelhetnek. Az viszont már nem egyértelmű, hogy kit kell beperelniük.
Első körben a rendezvény szervezőit célszerű, de másodrendű alperesként be lehet vonni a Valtont is. Ha azonban a biztonsági cég szerződésében szerepelt utasításként a sípolók kiszűrése, akkor bíróságnak kell eldöntenie, hogy a Valton hibázott-e, és mentesülhet-e a felelősség alól. Tóth Balázs szerint azzal, hogy síppal nem engedtek be embereket, a szabad mozgáshoz és a véleménynyilvánításhoz való jogukat korlátozták, hiszen egy közterületen tartott állami ünnepségre nem juthaak be. Aki perel, nem vagyoni kár okozásáért sérelemdíjat is kérhet. Ez nem milliós összeg, de a pár százezer forintot már elérheti.
Juhász Péter is hasonló ügymenetre számíthat. Ő a helyszínen azt mondta, az arca miatt nem engedték be, de lényeges különbség nincs közte és bármelyik másik állampolgár között, akit nem engedtek be, leszámítva, hogy Juhász be nem engedése valószínűleg jóval részletesebben dokumentált és ez erős bizonyíték lehet a bírósági eljárás során. Ha nincs felvétel arról, hogy valakit nem engednek be, akkor tanúkkal is bizonyíthatja, hogy ez így történt, de Tóth Balázs szerint a bíró szabadon mérlegelheti, hogy ez elegendő bizonyítéknak minősül-e.
Kakukktojás volt az ünnepség
Ráadásul a tegnapi 56-os állami ünnepség nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá. Így a szervezők még a rendőröknek sem voltak kötelesek bejelenteni. Ez azért fontos, mert így a már bejutott ellentüntetők eltávolítása is jogsértő lehetett, hiszen közterületen vettek részt állami rendezvényen, és a törvény szerint rendezvényről kivezetni biztonsági őr által csak az élet- és vagyonbiztonság érdekében van lehetőség. Persze más lenne a helyzet, ha a Fidesz pártgyűlést szervezett volna, akkor a rendezvény megzavaróit akár a rendőrség közreműködésével is el lehetett volna távolítani a szervező kérésére. Tóth Balázs hozzátette, hogy a gyülekezési törvény 27 éves és sok az üggyel kapcsolatos kérdésről nem rendelkezik pontosan.
A rendőrséget is elővehetik
Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza szerint viszont a Valton és a rendőrség is hibáztatható az október 23-án a Parlamentnél történt két eset miatt. Az egyik Juhász Péter Együtt-politikus be nem engedése a kordon mögé, a másik pedig a sípoló ellentüntetők inzultálása. Állami rendezvény esetében a véleménye miatt senki nem tiltható ki, tisztázza Hegyi rögtön az elején, ez ugyanis nem magán- vagy pártrendezvény, itt mindenki véleményt nyilváníthat: a semlegesség követelményéből fakadóan az állam számára nem lehet értékesebb, vagy kevésbé értékes egyetlen polgárnak a véleménye sem.
A Valton megbízása vélhetően a szokásos ügymenetben zajlott, a Honvédelmi Minisztérium egyik cége köt szerződést biztonsági cégekkel, így keletkezik az államnak szerződéses jogviszonya a Valtonnal – mondta a hvg.hu-nak a jogász. A cég biztosítja a rendezvények biztonságát, és joga van a biztonság érdekében átvizsgálni a tüntetőket, résztvevőket, de nem diszkriminatív módon, azaz mindenkit egyenlő mérce szerint. Fontos, hogy ez az átvizsgálás nem lehet álcázott politikai szűrés, azaz pusztán a (vélt) véleménye miatt nem tagadható meg a beléptetése. Juhász Péternél pedig csak a síp volt, és az nem minősíthető biztonsági kockázatnak, mondja Hegyi. A Fidesz-alelnök Németh Szilárd dörgedelmes szavaival ellentétben a sípolás nem szabálysértés vagy bűncselekmény, tesz rendet Hegyi a jogi kavarásban.
Ha egy állampolgárt nem enged be egy magáncég egy állami rendezvényre, akkor rendőrt kell hívni, ahogy azt Juhász Péter meg is tette. Ekkor a rendőrnek általános jogvédelmi kötelezettsége van: ha megbizonyosodik arról, hogy a kitiltás nem jogszerű – pl. úgy, hogy a rendőr is elvégez egy biztonsági vizsgálatot, de nem talál semmit nála –, akkor a beengedését át kell vinnie, azaz fel kell szólítania a valtonos beengedőt, hogy ne akadályozza Juhászt. Hegyi azt gondolja, a Valton felbérlése nem volt elegáns lépés, különösen egy ilyen 60. évfordulón, de – tehetjük hozzá – 2006 után 10 évvel nagyon rosszul nézett volna ki, ha a rendőrök bárkivel is fizikai erőszakot alkalmaznak, erőszakosan lépnek fel, ahogy arra lehetett számítani.
A rendőrség tétlensége tehát az igazán jogsértő, mondja Hegyi, és igaz ez a sípolókat ért inzultusokra is. A rendőrség nem mutogathat a Valtonra, hogy nekik kellett volna fenntartani a rendet, ha megtorlatlan jogsértést észlel, a hatóságnak közbe kell avatkozni. A Valton hibázhatott, ha úgy mérte fel, hogy ennyi emberrel meg tudja előzni az atrocitásokat, mondja Hegyi, a cég tapasztalt, számíthatott arra, hogy súrlódások lehetnek. De ha hibáztak is, a történtek láttán a rendőrségnek közbe kellett volna lépnie itt is, és nem hagyni, hogy a kormánypárti résztvevők ráncigálják, megüssék, sörrel öntsék le a politikai véleményüket kifejező tiltakozókat, mondja Hegyi Szabolcs.
Megkerestük a rendőrséget is, hogy megkérdezzük, miért csak a tömeg szélén voltak rendőrök és a tömegen belül miért csak a biztonsági emberek intézkedtek. Amint megérkezik a válasz, közölni fogjuk.
Fotó: Stiller Ákos
