Olyan érvrendszert dolgozott ki a Kúria, mely az érvénytelen devizahitelek esetén is deviza elszámolást javasol, kamat megfizetésével megfejelve. A Kúria érvelése zavaros, a tények helyett a bankrendszer érvein alapul.

2014 nyarán hozta meg határozatát a Kúria: "Ha a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."

Most véleményt hozott a Kúria, mely szerint "a visszatérítendő, illetve elszámolandó szolgáltatás mértéke is a kirovó pénznem (a deviza) alapján határozható meg, a teljesítés ideje és helye szerinti átváltási árfolyam alapulvételével." Indok: vállalta az adós az alacsony deviza kamat  fejében az árfolyamkockázatot:

"Ez a megoldás az árfolyamkockázatot lényegében a kölcsönvevőn hagyja".

Elképesztő módon a kölcsönszerződés jogerősen érvénytelen, nem volt korrekt kockázat ismertetés, azonban a Kúria szerint az árfolyamromlás terhe mégis a pernyertes felperesé.

A Kúria szerint kamatot is kell fizetni: "a szerződésben kikötött érvénytelen ügyleti kamat" helyett  "törvényes/egyenértéki kamatot". A Kúria a véleményét a tisztességtelen bankrendszer érveire alapozza.

A Hiteles Mozgalom elemzést küldött a Kúriának, melyben kérte devizahiteles konferencia összehívását is.

Hiteles Mozgalom - MTI