Néhány hete írtunk arról, hogy Athénben parlamenti bizottságot állítottak fel a görög államadósság elemzésére és annak kiderítésére, hogy az adósság mely részei tekinthetők illegitimnek. A bizottságot a francia Attac több szakértője is segítette, akik otthon hasonló feladatot vállaltak. A bizottság nem csupán azt állapította meg, hogy az adósság jelentős része illegitim, de azt is, hogy ezért súlyos felelősség terheli a "trojka", vagyis az Európai Unió intézményeit is, amelyek Görögország megsegítése címén rosszhiszeműen jártak el.

Olyan feltételeket szabtak, amelyek lehetővé tették a magánadósságok államadóssággá konvertálását, hogy ezzel a közjavak széles körének privatizációját segítsék elő, a terheket pedig a társadalom szegényebb rétegeire rakják és elviselhetetlen megszorításokkal sújtsák. Az Unió felelős intézményei tehát tudatosan pénzügyi és gazdasági háborút viseltek és viselnek egy tagállam népe ellen a nemzetközi pénzintézetek érdekeinek szolgálatában.   

A jelentésben közölt bizonyítékok jelzik, hogy a megszorítási tervek következtében létrejött adósság az alapvető emberi jogokat sérti. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Görögországnak nem kellene visszafizetnie ezt az adósságot, mert törvénytelen, illegitim és immorális.

Eric Toussaint Athénben bemutat egy olyan IMF-dokumentumot, amely bizonyítja, hogy a Valutaalap tudott arról, hogy intézkedései növelni fogják a görög adósságot.

A görög államadósságot elemző bizottság ma és holnap nyilvánosságra hozza első következtetéseit. A jelentést holnap 16 óra körül hozzák nyilvánosságra. 9 fejezetből áll, és a jelentés arra a nem túl meglepő következtetésre jut, hogy a görög adósság nagyrészt törvénytelen, illegitim és immorális.

Ez az előzetes jelentés a görög államadósság kulcskérdéseiről és problémáiról egy térképet mutat be és kitér a kapcsolódó jogsértésekre is; nyomon követi azokat a jogi alapokat is, amelyre támaszkodva az adósság törlesztésének egyoldalú felfüggesztése megtehető.

Az eredményeket kilenc fejezetben foglalják össze (a tartalomjegyzék angolul is olvasható).

1. A trojka előtti időszakban keletkezett adósság

Ez a fejezet a görög államadósság 1980-as évek óta történő növekedését elemzi. Arra a következtetésre jut, hogy az államadósság növekedése nem a túl magas közköltségek eredménye, mivel azok jóval alacsonyabbak voltak az eurozóna más tagállamainak költségvetéséhez képest, hanem az igen magas adóknak, túlzott és megalapozatlan katonai költségvetésnek, a tiltott tőkekivitel miatt bekövetkezett adóbevétel-kiesésnek a magánbankok feltőkésítésének és a nemzetközi egyensúlyhiányoknak a következményei, amelyeknek a kialakulásában maga a monetáris unió koncepciója is hibás.

Az euró bevezetése Görögországban a magánadósság drasztikus növekedéséhez vezetett, amelynek a nagy európai magánbankok és a görög bankok is ki voltak téve. A pénzügyi válság hozzájárult a szuverén görög adósság válságához. Jorgosz Papandreu kormánya 2009-ben úgy mutatta be a pénzügyi válság elemeit, mint a szuverén adósság válságát, hangsúlyozva és megnövelve a költségvetési hiányt és az adósságot.

2. A görög államadósság növekedése 2010 és 2015 között

Ez a fejezet megállapítja, hogy a 2010-es első egyezmény főleg a magánbankok mentésére szolgált és lehetővé tette a bankoknak, hogy csökkentsék a görög államkötvényeknek való kitettségüket.

3. Az államadósság 2015-ben

Ez a fejezet bemutatja Görögország államadósságának ellentmondásos természetét, a hitele fő jellemzőit, amelyeket alaposabban a 8. fejezetben elemeznek.

4. Az adósság mechanizmusa Görögországban

Ez a fejezet feltárja azokat a megállapodási mechanizmusokat, amelyek 2010 májusa óta léptek életbe. Ezek jelentős mértékű új adósságot hoztak létre, indokolatlan költségeket okoztak és ezzel elmélyítették a válságot. A mechanizmusok kimutatják, hogy a kölcsönzött pénzalapok nagy részét közvetlenül pénzintézeteknek adták át. Ahelyett, hogy Görögországot segítették volna, a pénzügyi eszközök felhasználásával felgyorsították a privatizációs folyamatokat.

5. A feltételrendszer a fenntarthatóság ellen hatott

Ez a fejezet azt mutatja be, hogy a hitelezők hogyan kényszerítettek zsaroló feltételeket a kölcsönszerződésekre, ami közvetlenül hozzájárult a gazdaság ellehetetlenítéséhez és az adósság fenntarthatatlanságához. Ezek a feltételek, amelyekhez a hitelezők továbbra is ragaszkodnak, nem csupán a GDP csökkenéséhez járultak hozzá, de az államadósságot is növelték, ezzel még fenntarthatatlanabbá téve Görögország államadósságát, és drámai változásokat provokáltak a társadalomban és humanitárius válságot idéztek elő. Görögország államadósságát a jelen pillanatban fenntarthatatlannak kell tekinteni.

6. A "mentőprogramok" hatása az emberi jogokra

Ez a fejezet megállapítja, hogy a „mentőtervek" keretében hozott intézkedések közvetlenül befolyásolták az emberek életszínvonalát, megsértették az emberi jogokat, amelyeket Görögországnak és partnereinek tiszteletben kell tartania, védenie kell, és a nemzetközi és nemzeti jogrend alapján elő kell mozdítania. A görög gazdaságra és társadalomra kényszerített drasztikus kiigazítások egészükben egy gyors életszínvonal-zuhanást idéztek elő és összeegyeztethetetlenek a társadalmi igazságossággal, a társadalmi kohézióval, a demokráciával és az emberi jogokkal.

7. A hitelszerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések

Ez a fejezet alátámasztja, hogy az emberi jogokat mind Görögország, mind a hitelezők részéről megsértették, akik az eurozóna tagállamaiból, az Európai Parlamentből, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból kerültek ki, és akik ezeket az intézkedéseket Görögországra kényszerítették.

Mindezek a szereplők képtelenek voltak felmérni, hogy az emberi jogok megsértése annak a politikának az eredménye, amelyet ők kényszerítettek ki, és ezzel közvetlenül megsértették a görög alkotmányt, azzal, hogy Görögországot megfosztották szuverén jogainak nagy részétől. Az egyezmények tisztességtelen feltételeket tartalmaznak, amelyek arra kényszerítették Görögországot, hogy feladja szuverenitásának fontos területeit. Ez az angol jog választásából ered, mint ami szabályozza az ilyen szerződések jogait, megkönnyítette a görög alkotmány, és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek megkerülését. Több jel mutat arra, hogy a szerződő felek rosszhiszeműen jártak el, ami ezeket a szerződéseket érvénytelenné teszi.

8. Az illegitim, immorális, törvénytelen és életképtelen adósságok értékelése

Ez a fejezet a görög államadósságot a bizottság által immorálisnak, illegitimnek, törvénytelennek és életképtelennek minősített meghatározások szerint tárgyalja.

A fejezet arra a következtetésre jut, hogy a görög államadósság 2015 júniusában fenntarthatatlan, mivel Görögország jelenleg képtelen visszafizetni adósságát anélkül, hogy súlyosan veszélyeztetné arra való képességét, hogy teljesítse az emberi jogok alapján rá vonatkozó kötelezettségeit. Ezen kívül, valamennyi hitelezőre vonatkozóan a jelentés felsorolja, hogy mely jellemzők alapján minősíthetők a velük kapcsolatos adósságok illegitimnek, immorálisnak és törvénytelennek.

Az IMF-fel szembeni adósság : Illegálisnak kell tekinteni, mert megsérti magának az IMF-nek a státuszát és a görög alkotmány feltételeit, a nemzetközi szokásjogot és azokat a szerződéseket, amelyeknek Görögország részese. Illegitim is, azért, mert a benne foglalt feltételek megsértik az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Végül, az adósság immorális azért, mert az IMF tudta, hogy az általa diktált feltételek antidemokratikusak, hatástalanok és a társadalmi-gazdasági jogok súlyos megsértéséhez vezetnek.

Az EKB-vel szembeni adósság: Ezeket azért kell illegálisnak tekinteni, mert az EKB túllépte mandátumát, amikor a trojkában való részvételével makroökonómiai kiigazító programok alkalmazására kötelezte az országot (például a munkaerőpiac deregulációjára). Az EKB-vel szembeni adósságok illegitimek is, mivel fő céljuk egy olyan program volt, amely a pénzintézetek érdekeit szolgálta, lehetővé téve a nagy európai és görög magánbankoknak, hogy megszabaduljanak a görög kötvényeiktől.

9. Jogi alapok a görög szuverén adósság fizetésének felfüggesztésére és megtagadására

Ez a fejezet ismerteti azokat a lehetőségeket, amelyek az adósság eltörlésével kapcsolatosak, különösen azokat a feltételeket, amelyekben egy szuverén állam gyakorolhatja az adósság visszafizetése felfüggesztésének vagy megtagadásának jogát a nemzetközi jog alapján.
Számos jogi érv teszi lehetővé egy államnak, hogy egyoldalúan felfüggessze illegális, immorális és illegitim adósságának visszafizetését. Görögország esetében egy ilyen egyoldalú aktus a következő érveken alapulhat:

• a hitelezők rosszhiszeműsége, amely arra kényszerítette Görögországot, hogy megsértse saját törvényit és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit;

• az emberi jogok elsődlegessége olyan szerződésekkel szemben, amelyeket a korábbi kormányok írtak alá a hitelezőkkel vagy a trojkával;

• a kényszerítés;

• azok a tisztességtelen feltételek, amelyek nyíltan megsértik a görög szuverenitást és az alkotmányt;

• és végül a nemzetközi jog szerint egy állam elismert joga, hogy ellenintézkedéseket hozzon a hitelezők által elkövetett illegális cselekményekkel szemben, amelyek szándékosan ártanak költségvetési szuverenitásának, kötelezik a immorális, illegitim és törvénytelen adósság elfogadására, sértik a gazdasági önrendelkezést és az alapvető emberi jogokat.

Ami a fenntarthatatlan adósságot illeti, minden államnak joga van szükséghelyzetet hirdetni kivételes helyzetekben, hogy megőrizze alapvető érdekeit, amelyeket súlyos és azonnali veszély fenyeget. Ilyen helyzetben az államot mentesíteni kell azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek a teljesítése alól, amelyek növelik a veszélyt, amint ebben az esetben ez a helyzet a hitelszerződések felfüggesztésével.

Végül, az államoknak joguk van egyoldalúan megoldhatatlannak deklarálni a helyzetet, amikor az adósság fenntarthatatlan, ebben az esetben nem követnek el semmilyen törvénytelen cselekedetet, tehát felelősség sem terheli őket.

Az emberi méltóság többet ér, mint egy illegális, illegitim, piszkos és fenntarthatatlan adósság.

Miután befejezte az előzetes vizsgálatot, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Görögország áldozata volt, és ma is áldozata egy olyan előre megfontolt és előkészített támadásnak, amelyet a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság szervezett. Ez az erőszakos, törvénytelen és erkölcstelen akciót kizárólag abból a célból szervezték, hogy a magánadósságot a társadalom egészére hárítsák át.

A bizottság ezt az előzetes jelentést elérhetővé tette a görög hatóságok és a görög nép számára, és úgy ítéli meg, hogy teljesítette küldetésének első részét, amelyet a parlament elnöke 2015. április 4-i döntésében meghatározott. A bizottság reméli, hogy a jelentés hasznos eszköz lesz azoknak, akik meg akarnak szabadulni a megszorítások destruktív logikájától, és meg akarják védeni azt, ami ma veszélybe került: az emberi jogokat, a demokráciát, a népek méltóságát és az elkövetkező nemzedékek jövőjét.

Fordította: Hrabák András

Transform!

Fotó: Marabu