Az Orbán kormány  amióta hatalmon van, következetesen nem hozza nyilvánosságra a létminimum alatt élő számát.  Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint ma Magyarországon 4,8 millióan élnek a létminimum alatt. Korózs Lajos erről 2014. július 7-én beszélt budapesti sajtótájékoztatóján.

"A KSH közzétette a múlt évi létminimum számítás egyes adatait. Ide kiegészítésként teszem, hogy a  magyar statisztikai gyakorlat – az európai hivatalokban általánosan alkalmazottól eltérően – a normatív létminimum számítási módszert alkalmazza, amely az élelmiszerfogyasztás értéke alapján határozza meg a minimális szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen jövedelmet.

A létminimum a statisztikai definíció szerint olyan küszöbérték, amely szerény életvitellel lehetővé teszi az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítését. Mivel a családok fogyasztásának egy része nem függ szorosan a családtagok számától, ezért a létminimumot fogyasztási egységre határozzák meg. A KSH ennek alapján a múlt évi létminimum értékét havonta 87 510 forintban állapította meg, amely 1,8%-kal magasabb a megelőző évinél. A kétszülős kétgyermekes családok létminimuma 253 779 forint, az egyszülős, egygyermekes családoké 144 392, a két nyugdíjasból álló családoké 135 641 forint volt a múlt évben. ha kérded az összes háztartástípust el tudom küldeni, de a neten is megvan.

A KSH a korább években azt is közölte, hogy az e számítás szerinti létminimum érték a családokat miként érinti, azaz hányan élnek a létminimum alatt. A hivatal legutóbbi ilyen tartalmú jelentése szerint 2010-ben 3 700 ezer fő, azaz a népesség több mint egyharmada, 37%-a élt az akkori létminimum alatt. Azóta ezt az adatot nem publikálják, becslésekkel lehet megközelíteni a létminimum alatt élők számát. Ennek ismerete azért is fontos, mert segítséget nyújt a szociálpolitika alakításához, igaz a jelenlegi kormány politikája egészen más felfogást képvisel. A Helyzetképben a 2012. évi adatok alapján az akkori létminimum alatt élők számát 4 600 ezer főre, azaz a népesség 46%-ára becsültük, amely önmagában megdöbbentően magas szám, illetve arány. Az azóta megjelent vizsgálatok eredményei ezt a becslést alátámasztották. Ezek sorában közzétették a szegénység és társadalmi kirekesztődés 2012. évi adatfelvételének eredményeit. Ezt a társadalomstatisztikai felmérést az Európai Unió minden tagállamában évente egységes módszertan alapján végzik el, és a kapott eredményeket az Eurostat közzéteszi. Ezt nem tudják idehaza elsumákolni!

Ez az európai vizsgálat számunkra különösen az előzőekkel egybevetve igen kedvezőtlen: az adatok egyértelműen mutatják, hogy 2010-ben megtört az a tendencia, amely szerint a megelőző öt évben – még a válság körülményei között is, bár kis lépésekben – csökkent a jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége és a szegénységi arány a magyar társadalomban. A 2010. évi fordulatot követően már az első évben jelentősen emelkedett a szegények aránya, valamint érzékelhetően nőttek a jövedelem-eloszlásban az egyenlőtlenségek. A 2012. évi vizsgálat e kedvezőtlen tendencia megerősödését, nehezen visszafordítható folyamatok kezdődő elmélyülését mutatta.

A jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége, amely a felső jövedelmi ötöd /a legmagasabb jövedelemmel rendelkező kétmillió fő/ és az alsó jövedelmi ötöd /a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező kétmillió fő/ jövedelmének hányadosát mutatja, a 2007. évi 3,7-ről 2010-re 3,4-re csökkent, míg 2012-ben jelentős emelkedéssel már 4 volt az értéke. A másik fontos társadalomstatisztikai indikátor, a Gini-mutató, amely a kumulatív népességi arányszámok és a kumulatív jövedelmi részarányok viszonyát, azaz a jövedelmi egyenlőtlenség mértékét mutatja, szintén folyamatosan csökkent a jelzett négy évben 25,6-ről 24,1-re, a 2012. évi felvétel pedig igen kedvezőtlen adatot, 26,9-t rögzített. A harmadik társadalomstatisztikai mutató is ugyanezt a negatív képet támasztja alá; a szegénységi rés azt fejezi ki, a szegénységben élők medián /helyzeti középérték szerinti/ jövedelme mennyivel alacsonyabb a többiek jövedelménél. Ez a távolság is érzékelhetően nőtt 2010 óta: az akkor mért 16,5%-ról 21%-ra.

A másik felvételt a TÁRKI végezte, és a rendszeresen ismételt Monitor vizsgálat 2012. évi adatai alapján azt tették közzé, hogy a népesség 47%-át, azaz 4 700 ezer főt érint a szegénység és társadalmi kirekesztettség. E két társadalomstatisztikai vizsgálat múlt évi felvételének adatai még nem ismertek. A tavalyi évben – az előző két évben bekövetkezett jelentős csökkenést követően – érzékelhetően, 2,6%-kal nőtt a reálkereset, de a háztartások fogyasztása stagnált, és a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások értéke 2%-kal elmaradt az előző két évben igen jelentősen csökkentett szinttől. Azaz a kormányzati szándékoknak megfelelően a társadalmi különbségek a múlt évben tovább nőttek az eddig megismert adatok szerint. Az elmúlt négy évben érzékelhetően csökkent az átlag alatt keresők jövedelme az adójóváírás megszüntetésével, a családi pótlék befagyasztásával és tudatos elértéktelenítésével.

Fokozatosan csökkentette a kormány a segélyezésre fordított pénzeszközöket, a közmunkások bérét, a szociális célra fordítható költségvetési kereteket is. Gyakorlatilag a reálkereset emelkedése szinte kizárólag a magasabb státuszú rétegek anyagi gyarapodását szolgálta.

A rendelkezésre álló információk alapján tehát feltételezhető, hogy a múlt évben a létminimum alatt élők száma 4%-kal nőtt, és elérte a 4 800 ezer főt, azaz a népesség 48%-át. Az, hogy a létminimum alatt élők aránya közelít a lakosságszám feléhez, nem európai arány.

Sajnálatos módon az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztettség vizsgálata is ezt támasztja alá. A 2012.

évi vizsgálat szerint megállapított 32,4%-os érték lényegesen magasabb, egyharmadával nagyobb az Európai Unió 24%-os átlagánál. Ennél magasabb értéket csak Bulgáriában mértek, ahol rendkívül magas, 48% ez az arány, valamint Lettországban és Romániában, ahol 40% a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya. Igaz ugyanakkor az is, hogy ez az adat gyakorlatilag megegyezik az Európai Unió fejlettség szerinti rangsorában elfoglalt helyünkkel, és egyenesen következik az utóbbi három évben felgyorsult lecsúszási folyamatból.

Na, ez a teljes igazság!!!"

Korózs Lajos - MSZP országgyűlési képviselő

*  *  *

Az Orbán-kormány négy és negyed év alatt körülbelül tízszeresre növelte a szakadékot a szegények és a gazdagok jövedelmi szintje között. Rengeteg  gyermeknek nincs minden nap megfelelő mennyiségű és minőségű élelem, egyre több ember van munka nélkül, még többen, pedig mindenféle ellátás és jövedelem nélkül.  A szegények hangja érdekérvényesítő képességek hiányában egyre halkabb. Magyarországon a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékossággal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok. Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. Gyakran csak az óvodában vagy iskolában jutnak meleg ételhez. Ébresztó Magyarország!